TOKAJ-HEGYALJAI ALBUM

1867
2017

Dr. Szabó József – Török István: Tokaj-Hegyaljai Album

A Tokaj Alapítvány, az eredetire mindenben hasonlítani akaró 200 sorszámozott példányban megjelenő fakszimile kiadvánnyal emlékezik meg kora egyik legnagyobb méretű tájleíró munkájára és a felismerő, alkotó elődökre, a 150 évvel ezelőtti első megjelentetést ünnepelve.
A könyv huszonkét darab Keleti Gusztáv kőnyomatot, és egy Dr. Szabó József által 1865-ben rajzolt Tokaji geológiai térképet tartalmaz.

TOKAJ-HEGYALJAI ALBUM

TÖRTÉNETI HÁTTÉR

A Tokaj-Hegyaljai Bormívelő Egyesület 1857-ben történt megalakulását követően az alapítóatyák fejében megfogant az a gondolat, hogy a kor színvonalának megfelelően a tokaj-hegyaljai borvidékről egy átfogó könyv szülessen. Ennek megfelelően az 1850-es végén Vay Miklós báró, az Egyesület elnöke személyesen kereste fel Dr. Szabó Józsefet (1822-1894), a pesti egyetem geológus professzorát, és kérte őt fel a kötet szerkesztésére és megírására. A cél egyértelmű volt: megjelentetni egy olyan, négy nyelven írt könyvet Tokaj-Hegyaljáról, amellyel bemutathatják a borvidék patinás múltját és jelenét a hazai és a nemzetközi közvélemény számára. A kötet 1867-ben Pesten id. Emich Gusztáv (1814−1869) nyomdájában látott napvilágot magyar, német, angol és francia nyelveken. A megjelentetés költségeit teljes egészében a Bormívelő Egyesület állta. A bevezetőt, a borászati és szőlészeti ismereteket Török István írta meg. A kötet legnagyobb részét, azaz a borvidék földtanának, történelmének és településeinek leírását maga Szabó József készítette el. A mellékleteként megjelenő geológiai térkép – a fontosabb dűlők megjelölésével – ugyancsak az ő munkája. A kötetbe befűzésre került 22 darab korabeli kőnyomat is. Ezek elkészítésére a kor ismert művészét és művelődéspolitikusát, Keleti Gusztávot (1834-1902) kérték fel. Kivételes szépségű munkájának köszönhetően betekintést nyerhetünk, hogy miképpen néztek ki az akkori Hegyalja szőlőtermő települései, prés- és vincellérházai, valamint szőlőhegyei.


A Tokaj-Hegyaljai Album jelentős forrásértéket képvisel, nemcsak a borászat-szőlészet, vagy a geológia, hanem történettudomány szemszögéből is. Kortörténeti látleletet ad a kiegyezés előestéjének világából. Értékét tovább erősíti az is, hogy bemutatja a mai kor olvasójának, hogy milyen pezsgő és egyszersmind virágzó társadalmi élet, és szőlőkultúra létezett a borvidéken a XIX. század közepe tájékán.

További információ: info@tokajfoundation.com